Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Naplóm-2008.01.05-10.

2008.01.10
2008.01.05.

Az elmúlt napok a szokott módon teltek, bár sokat voltunk úton. Voltunk anya munkahelyén, ahol megdícsértek, hogy milyen szép nagy vagyok, és biztos az is leszek majd. Aztán inkább apáról érdeklődtek, mennyire izgul, mikor érkezek, hát biztos nagyon, mert állandóan arról győzköd, maradjak még, ilyen jó helyem sose lesz. Pedig biztos lesz, különben minek csinálta az ágyamat? Móvár után voltunk Győrben is, dokinál is a trombociták miatt, amik emelkedtek szépen, mint az árak, ez viszont jó hír, már hatjegyű a számuk! A bababolt viszont kifogyott az ünnepek alatt, ezért most csak légzésfigyelőt kaptam, semmi értelmesebbet, mint pl egy szép csörgő, vagy ilyesmi.
Esténként bulizok rendíthetetlenül, néha már én is félek, hogy kirugom a ház falát - hát nem cserélnék most anyával, az biztos. Éjszaka viszont elég jó vagyok - főképp magamhoz viszonyítva, ez azért némiképp ellensúlyoz mindent.

2008.01.07.

A mai nap dobogós lettem a hoxa-listán. Csak ketten vannak előttem, igaz a negyedik helyezett csak egyetlen nappal mögöttem - jó lesz odafigyelnem, főleg, hogy állítólag a lányok pontosabbak, a fiúk lusták. Hát a pocakban én semmiképp se vagyok lusta, viszont még mindig nem döntöttem, mikor jöjjek kifelé. Végül is időm van még, és egyfelől izgat a világ (tegnap kinéztem egy játszószőnyeget a neten, és csütörtökön hozzák), másfelől jól elvagyok itt anya pocakjában, bár lehetne tágasabb is kicsit.
Apa továbbra is énekelget nekem, csak folyton eltéveszti a szövegeket, már én is jobban tudom mint ő. Néha anya is szokott, csak ő meg félt, hogy miatta nem lesz jó a zenei izlésem. Pedig az tuti jó lesz, főleg úgy 15 év múlva...:)

2008.01.09.

Ma volt nálunk megint kerimama, és ismét azt akarta, hogy produkáljam magam. Meg is tettem: nem mozdultam. Mert szinte állandóan mozgok, az extra az, ha nem csinálok semmit :) Nem vagyok benne biztos, hogy örült ennek, de én jól szórakoztam, alíg bírtam visszatartani a nevetésemet, mert féltem, ha nevetnék, akkor utána csuklanék, és akkor vesztemre negyed óráig nem tudnám abbahagyni.

2008.01.10.

Ma délelőtt csöngettek egy hatalmas csomaggal, de a futár majdnem elmenekült, mert megijedt Spakitól, a 8 és fél hónapos kutyánktól, akivel majdnem egyidősek vagyunk, csak ő néhány nappal előbb született, mint én fogantam. Szóval Spaki nem akarta beengedni, pedig a futár nekem hozta a csomagot, de aztán anya meggyőzte, mindenkinek jobb lesz, ha a csomag bejön, a kutya az udvaron marad, a futár meg az utcán. A szobában ki is bontottuk gyorsan, és képzeljétek benne volt a nagy játszószőnyegem, amin van dudálós traktor, meg csilingelős bárány, meg zenélő háromszög, meg tükör meg egy csomó minden, amit fel kell majd fedeznem még. Már előre várom, hogy kipróbálhassam. Mondjuk az orrszívó annyira nem tetszett, főleg, hogy apáék a porszívóra akarják csatlakoztatni. Még a gondolatára is kiráz a hideg. Jött anyának is pár érdektelen apróság, de a lényeg a klassz szőnyegem. Különben már igencsak rajta vagyok, hogy csináljunk valamit, tegnap már jóslófájások voltak, alig bírtunk kijönni az áruházból, ahol én is számítok a szlogen szerint ("a legkisebb is számít"), pedig csak kétszer görcsölt be anya hasa, és én se rugdostam addig. Aztán, amikor elmúltak a görcsök, úgy örültem, hogy jól megrugdostam, lássa csak, jól vagyok és vidáman, és ettől legyen az ő is. Mert én már csak ilyen rendes gyerkőc vagyok...

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.